Csukás István
Kisújszálláson született 1936. április 2-án.

Arcvonásaik alapján anyját, Varró Margitot kun, apját jász származásúnak gondolja. Apja nehéz sorsú kovácsmester volt Kisújszálláson, egy kerékgyártó komájával közös portán. Nagy álmai, tervei voltak, előbb megvásárolta az egész udvart a műhelynek, majd traktort, cséplőgépet szerzett. Ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költő. Itt járt elemi iskolába.
A háború után nagyot változott élete: egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, hegedűművész akart lenni. Menekülés is volt ez számára, mert a család nagyon elszegényedett, apjától elvették a kovácsműhelyt, nagy építkezéseken kereste a család kenyerét. Öccse ipari tanuló lett. A fiatal diák életének második boldog korszaka volt az intézet, tanult, olvasott, s naphosszat gyakoroltak a kastélyban, a hatalmas parkban, kamarazenéltek, előadásokon szerepeltek, becsvággyal készült a hegedűművészi pályára. Nyaranta apja mellett dolgozott az építkezéseken, téglát hordott, s kétségbeesetten áztatta-ápolta tönkrement ujjait. Kamaszosan lázadt fel apja ellen, majd az intézet ellen, s végül a zene ellen is. Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár.
Föllázadt az egyetem ellen is, bölcsész tanulmányait nem fejezte be. Megjelentek első versei, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál dolgozott.
1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője.
1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tag az Új Idő című lapnál.
Az ifjúsági irodalomért nemcsak a könyvkiadásban tevékenykedett, hanem a gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkesztője volt – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának az elnöke, majd a Piros Pont főszerkesztője.
E rövid időszakok közben szabadfoglalkozású író volt.
Feleségével, Porga Máriával 1975-ben kötöttek házasságot.
A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.
Csukás István gyerekeknek szóló meséi (nem teljes felsorolás):
- Mirr-Murr, a kandúr (1969)
- Keménykalap és krumpliorr (1973)
- Nyár a szigeten (1975)
- Vakáció a halott utcában (1976)
- Oriza-Triznyák (1977)
- A felidézett toronyszoba (1977)
- Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (1978)
- Süsü, a sárkány (1980)
- Süsü újabb kalandjai (1983)
- Űrhajó az Orrbolygóról (1986)
- Ágacska (1987) Zeneszerző: Darvas Ferenc)
- Kelekótya kandúrok (1987)
- Hogyan lettem filmszínész? (1988)
- Tappancs játszani szeretne (1990)
- A téli tücsök meséi (1997)
- Mirr-Murr nyomoz Budapesten (1998)
- A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen (1999)
- Süsüke újabb kalandjai (2000)
- Csukás István nagy mesekönyve (2001)
- A házőrző macska (2002)
- Pom-pom meséi
- Csicsóka és a moszkítók (2006)
- Ló az iskolában (2007)
Fontosabb díjak, elismerések:
1977, 1987 – József Attila-díj
1985 – Andersen-díj
1987 – az Év Könyve jutalom
1989, 1995 – Déry Tibor-jutalom
1999 – Kossuth-díj