Kiket szeretnek a szúnyogok?

A tudomány már egy ideje próbálja felkutatni, mi az vajon, ami egyik embert kívánatosabbá teszi a másiknál egy szúnyog számára. 10-ből 1 ember ugyanis különösen vonzó a szúnyogoknak.

Segítség, szúnyoginvázió!

Nyarunk egyelőre nem éppen tipikus... a kánikula és a strandszezon még mindig várat magára, és eközben annyi csapadék hull az égből, hogy országunkat súlyos árvíz sújtja. A csatornák megtelnek, és a talaj is rengeteg helyen elérte azt a szintet, hogy nem tud már több vizet magába szívni, vagy elvezetni. Az így kialakuló belvíz pedig kitűnő élőhely a szúnyogok számára. Elrettentően sok lárva úszik a tavakban és átmeneti állóvizekben, és rohamos, megfékezhetetlen szaporodásuk miatt úgy érezzük, egyre agresszívabban támadnak ránk, egyre éhesebben követelik vérünket.


Kiket szeretnek a szúnyogok?

A tudomány már egy ideje próbálja felkutatni, mi az vajon, ami egyik embert kívánatosabbá teszi a másiknál egy szúnyog számára. 10-ből 1 ember ugyanis különösen vonzó a szúnyogoknak. De nem az elfogyasztott vacsoránkat szívják ki belőlünk, hanem a vérünket. És azt is csak a nőstény teszi, mert neki kell a vér az egészséges lárvák lerakásához. Erre pedig nem lehet akárki alkalmas...

Bár egyelőre még nincs konkrét tudományos elképzelés, hogy a szúnyogok kit tartanak jó prédának, rengeteg kutatás folyik, hogy megtalálják, mik azok az ember által kibocsátott összetevők, illatanyagok, melyek a szúnyogokat odavonzzák. Több, mint 400 anyagot vesznek górcső alá, így a vizsgálati folyamat még közel sem ért véget...

Azt azonban már tudjuk, hogy 85%-ban a génjeink a hibásak azért, ha különösen kívánatos szúnyogvacsorák vagyunk. A tudósok azt is felfedezték, hogy bizonyos kémiai anyagok bőrünkön keresztül történő kibocsátása kifejezetten mágnesként vonzza a vérszívókat.

Azok például, akiknek a szervezetében igen magas koncentrációban vannak szteroidok és koleszterin, vonzzák a szúnyogokat. Ez nem azt jelenti, hogy a magas koleszterinszintű emberek vannak veszélyben, hanem inkább azok, akik hatékonyabban dolgozzák fel a koleszterint, és ennek mellékterméke a bőrük felszínén jobban, nagyobb mértékben megmarad.

A moszkitók azokat is szeretik, akik több húgysavat termelnek. Ez, és az ehhez hasonló savak ugyanis felerősítik a szúnyogok szaglását, ezzel meggyorsítva és könnyítve a támadást.

A vonzás folyamata azonban már jóval a csípés előtt megkezdődik. A szúnyogok akár 50 méter távolságról ki tudják szagolni vacsorájukat. És ez különösen rossz hír azok számára, akik nagy mennyiségben bocsátanak ki magukból szén-dioxidot. Bármilyen típusú szén-dioxid vonzó a moszkitóknak, sőt a legrosszabb az, hogy még nagy távolságból is! A nagyobb emberek logikus módon több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a kisebbek, ezért is támadják a szúnyogok először a felnőtteket. A várandós nők is nagyobb veszélynek vannak kitéve e tekintetben, hiszen ők is több szén-dioxidot termelnek, mint normál körülmények között. A mozgás és a hő tehát szintén vonzzák a vérszívókat. Így ha a legközelebbi kerti összejövetel alkalmával szeretnénk elkerülni, hogy vendégeink szúnyogok prédájává váljunk, akkor ne aktív programokat, hanem inkább valami nyugodtabb, üldögélősebb elfoglaltságot keressünk nekik. Az izzadást is elkerülhetjük így, ami tejsavtartalma miatt szintén vonzó a vérszívók számára.

A szúnyogok már több, mint 170 millió éve élnek földünkön, ezért nem árt, ha ismerjük őket és “étkezési szokásaikat”.


A szúnyogcsípések veszélyei

A szúnyogcsípés sokkal több is lehet sajnos, mint néhány napig tartó viszketés. Vannak emberek, akiknél például súlyos allergiás reakciókat vált ki. Sőt, léteznek moszkitók által terjesztett betegségek is. A nyugat-nílusi vírus is egy ilyen,mely először 1999-ben ütötte fel a fejét az Egyesült Államokban. Még ugyanabban az évben 62 fertőzött esetről számolta be New York-ban. 2008-ra a megbetegedések száma rohamosan megugrott: 1356 fertőzött, 44 haláleset. Aztán ott van még a malária is, mint veszélyes, szúnyogok által terjesztett vírus. Sokszor elfeledkezünk erről, pedig évente közel egy millióan halnak bele ebbe a betegségbe.

Magyarországon természetesen ezektől a vírusoktól nem kell tartanunk, ám egyesek szerint az influenzát ás egyéb vírusokat is képesek a moszkitók terjeszteni. Azzal nyilván többünk is egyetért, hogy a csípések egyre nagyobbak, viszketőbbek, és lassabban múlóbbak.

forrás: bioszallito.hu