Babák hozzátáplálása

Az elválasztást akkor kell elkezdeni, amikor az anyatej vagy a tápszer nem elegendő az optimális súlygyarapodás eléréséhez, ezért a csecsemő étrendjébe kalóriában és összetételében más táplálékot kell beiktatni.

Hozzátáplálás

A Magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hat hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálást javasol, s ha mód van rá, egyéves korig még az anyatej legyen a fő táplálék. Az elválasztás ideális esetben hosszabb folyamat.Tarthat napokig, hetekig vagy néha hónapokig.
Arra a kérdésre, hogy mikor érkezett el a hozzátáplálás ideje, az anyuka gyermeke viselkedéséből is következtethet. Ilyen viselkedés lehet, ha a baba a megszokottnál mohóbban szopik, és szoptatáskor mindkét mellet kiüríti, mégis éhesnek látszik, illetve az etetés után egy-két órával újra szopni szeretne, s ami a kezébe kerül, a szájába dugja, kóstolgatja. Ha ilyet tapasztalunk, azt jelezheti, elérkezett a hozzátáplálás ideje. Ez az időszak általában a hatodik hónap táján következik be. Erre az időszakra megkétszereződik a baba születési testtömege, s nő a fejlődő szervezet energia- és tápanyagigénye, ezért nem elégíti ki energiaszükségletét a kizárólagos anyatejes táplálás.

A korszakhatárok nincsenek kőbe vésve, hiszen a babák igényei igen eltérhetnek. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az új étel bevezetése nem a szoptatás helyettesítését vagy befejezését jelenti, hanem a kiegészítését.

Az elválasztás időpontját meghatározhatja az is, hogy a baba anyatejes vagy tápszeres táplálásban részesül-e. Ha tápszert kap, a hozzátáplálást már négy hónapos korban elkezdhetjük.

Hogyan?
Kezdetben lé formájában, szoptatás után tizenöt–harminc perccel, egy-két kiskanállal kóstoltassuk meg a babával az új ízeket, majd a következő napon négy kanállal kínáljuk a kicsit, s fokozatosan növeljük a mennyiséget egy teljes adaggá. Fő a fokozatosság! Egyszerre csak egy új élelmi anyaggal próbálkozzunk, mert egyrészt a tápcsatornába kerülő idegen anyag az egyéni érzékenységtől függően ingerelheti az immunrendszert, s kóros immunválaszt, allergiát válthat ki, másrészt ha ilyesmi előfordul, az ok könnyen azonosítható.

A bevezetésre a délelőtti órákban kerüljön sor, mivel ha esetleg emésztési problémák jelennek meg, nem az éjszakai órákban nehezítik meg a baba és a család életét. Mindenképpen figyeljük, hogy nem észlelünk-e allergiás reakciót: kiütéseket (elsősorban a száj körül, a hason és a háton), hasfájást és szélgörcsöket.

Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időpontban kínálni az új ételt.

Mit?
Az első ételek általában gyümölcslevek és gyümölcspépek. Ezeket a baba szívesebben fogadja el édes ízük miatt, mint a főzelékféléket. Kezdetben a legsemlegesebb ízű, könnyen emészthető gyümölcsöket próbáljunk ki, ilyen az alma, az őszibarack, a banán, majd a későbbiekben a meggy és a cseresznye. Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulását kiváltó gyümölcsöket (epret, málnát, kivit, ribizlit, szedret, egrest, áfonyát).

Zöldségek és főzelékfélék közül először a burgonya, a sárgarépa, a sütőtök és a cékla kerüljön sorra.
Ha a baba a gyümölcsök után nem fogadja el a kevésbé édes ízű főzelékféléket, a gyümölcsöket keverjük össze a főzelékfélékkel, majd fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök arányát, míg el nem fogadja a baba magában a főzeléket.

Az új ételek bevezetésének sorrendje mindig függ az idénygyümölcsöktől és -zöldségektől is.
A vashiány kialakulásának megelőzése végett a hatodik hónap végén elkezdhetjük a hús bevezetését . Kezdetben soványabb csirkehúst, majd sertéshúst adjunk. Húskészítményt, felvágottat ne adjunk.
A hatodik hónap végén elkezdhetjük a gluténtartalmú kásák és tejpépek, valamint rizs és kukoricapelyhek adását. A gyümölcspépeket reszelt babapiskótával, keksszel vagy rizzsel dúsíthatjuk, így növelhetjük a babdesszertek tápanyagtartalmát is.

A hetedik hónapban bevezethetjük a körtét, a cukkinit, a salátát, a brokkolit, a fehérrépát, a paszternákot, a tököt, a kelbimbót és a passzírozott zöldborsót. Májat hetente egyszer adhatunk, legjobb a csirkemáj. Az energiaszükséglet kielégítéséhez a főzelékeket egy kiskanál étolajjal dúsíthatjuk . Sót és cukrot ne használjunk ízesítésre, petrezselyemmel, kaporral és zellerlevéllel fűszerezzünk.

A nyolcadik hónaptól szilvával, ringlóval, sárgabarackkal, görögdinnyével, sárgadinnyével és cseresznyével bővíthetjük a gyümölcsök sorát. A zöldségek és főzelékfélék közül a karalábé, a kelkáposzta, a karfiol, a zöldborsó és a csicsóka bevezetése kezdődhet meg. Vöröshagymát és fokhagymát is használhatunk sütve vagy főzve.

Húsok közül bevezethetjük a marhahúst. Tojást allergizáló tulajdonsága miatt nyolc hónapos kor előtt ne adjunk, s utána is csak a főtt sárgáját adjuk. A tojásfehérje egyéves kor után következhet.
A tej és tejtermékek közül, ha a családban nem fordult elő allergiás betegség, a kefirt, a natúr joghurtot, a túrót és a sajtot nyolc hónapos kortól adhatjuk a babának kis mennyiségben, főzelékek vagy gyümölcsök mellé kiegészítésként . Tejet szintén csak egyéves kor után adjunk a babának.
A gabonafélék közül zabbal, árpával és rozzsal bővíthetjük a választékot.
A fűszerek közül bazsalikommal, kakukkfűvel, borsikafűvel, borsmentával, citromfűvel és lestyánnal ízesíthetünk.

Egyéves kor után ajánlott bevezetni a savas gyümölcsöket (citrusfélék), az apró magvas bogyósokat (málnát, epret, ribizlit, kivit stb.), a nyers, lereszelt zöldségeket (uborkát, paprikát, retket), a hüvelyeseket (babot, feles borsót, csicseriborsót stb.), a csemegekukoricát, a gombát, a darált diót, mogyorót, mandulát, tökmagot és napraforgómagot, a tehéntejet, a juhtúrót és a juhsajtot. A kakaó, a malátakávé, a méz, a gyógytea és a gyümölcstea szintén várhat az első év betöltéséig.

Folyadékpótlás
A jól szopó csecsemőnek, amíg csak anyatejet kap, nincs szüksége folyadékkiegészítésre. Kivételes esetekben – lázas állapotokban, meleg nyári hónapokban, hasmenés és hányás esetén – pluszfolyadékot kell kapjon. Tápszeres babáknál is pótolni kell a folyadékot. Erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a gyermektea a legalkalmasabb.

Ne adjunk a babának egyéves kor alatt csapvizet, ásványvizet, kútvizet, mézzel ízesített teát és gyümölcsteát, de egyéves kor után is tartózkodjunk a szénsavas üdítőitaloktól és a túlcukrozott teáktól!

Ételkészítési eljárások
Sok anyuka úgy gondolja, hogy az otthoni ételkészítés sok vesződséggel és idővel jár, s összeegyeztethetetlen a családtagok étrendjével. Ez nem így van, de egy kis tervezést azért igényel. Az alapanyagok, az előkészítési és elkészítési műveletek is hasonlók vagy éppen ugyanazok, csupán a befejező műveletekben van egy kis eltérés. Előnye, hogy az anyuka pontosan tisztában lesz azzal, hogy mit is eszik szeme fénye.
Elkészítési műveletek közül kezdetben a főzést részesítsük előnyben. Ez lehet vízben vagy gőzben főzés, majd bevezethetjük a párolást, végül a kíméletesebb sütési eljárásokat (cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban).

Az első időszakban a főzelékeket önmagával vagy burgonyával sűrítsük, s anyatejjel, forralt vízzel vagy főzővízzel hígítsuk mézsűrűségűvé.
A kezdeti ételek állaga lé, püré és pép legyen, mivel a babának reflexes a nyelése, s ez fokozatosan válik tudatos tevékenységgé. A zöldségek és a gyümölcsök pépesítéshez használhatunk almareszelőt, szitát, botmixert vagy turmixgépet. Ha a babának már kibújtak a fogai, a pépesítésről áttérhetünk a villával való összetörésre.
Az a legmegfelelőbb, ha kezdetben megfőzzük a húsokat, majd pürésítjük, daráljuk és így adagoljuk az elkészített főzelékbe. Később készíthetünk belőlük krémet, pástétomot, felfújtat, pudingot és vagdaltat is.

Ne adjunk a babának:
• egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelheti,
• nyers tojást vagy húst tartalmazó ételeket,
• csípős, erősen fűszerezett vagy zsíros ételeket.

Vegetáriánus táplálkozás csecsemőkorban
A vegetáriánus vagy vegán családban cseperedő gyermekek esetén nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a kicsi minden szükséges tápanyaghoz hozzájusson. A szigorú, kizárólag növényi táplálékokat tartalmazó vegán és makrobiotikus táplálkozás a babák számára nem elfogadható. Ezek a táplálkozási formák nem fedezik a csecsemők energia- és tápanyagszükségletét, ugyanis az étrend fehérjében, B6-, B12- és D-vitaminban, vasban, kalciumban és cinkben hiányos, márpedig ez fokozott kockázatot jelent. Hiánybetegségeket okoznak, s ezek súlyos esetben akár halálra is vezethetnek. Ha a szülők ragaszkodnak a vegetáriánus táplálkozás valamelyikéhez, a laktoovo- vagy a laktovegetáriánus formát lehet javasolni, de az étrendet szakemberrel, dietetikussal kell összeállítani.

Hangsúlyozni kell, hogy a csecsemők szükségleteit a kellően változatos, helyesen összeállított, vegyes étrend fedezi a legjobban.

Forrás: MDOSZ